A Körút Fesztivál koncepciójának
háttere



A nagy világvárosok (London, New-York, etc.) példáin jól megfigyelhető a kortárs képzőművészet városfejlődésre gyakorolt hatása. A városok olcsóbb, a fejlődéssel nehezebben lépést tartó és az üzleti szféra által alulértékelt területein elsőként műtermek, kiállítóterek és galériák jelennek meg. A kiállításokra, megnyitókra vonzott látogatók, elősegítik a kávézók, divatboltok megjelenését, az élet felpezsdítését. Így a galériák közvetve olyan árversenyt és értéknövekedést generálnak, melynek végeredményeként a felértékelődött területekről akár maguk is kiszorulnak, ezért új helyszínt keresve egyéb elmaradott területeket kapcsolnak be a város életébe. Felismerve a független képzőművészeti galériák, csoportosulások városalakító jellegét, számos esetben az itt felvázolt folyamatot tudatosan használják regenerációs programok részeként.




Budapesten
az elmúlt tíz évben lehetőség kínálkozott nagy alapterületű bevásárlóközpontok építésére. Ez a telkek értékesítéséből bevételt jelentett az önkormányzatoknak, jó üzleti perspektívát nyújtott az építési vállalkozóknak és a boltok bérlőinek, valamint kényelmesebb és hatékonyabb bevásárlást kínált a vásárlóknak. Amíg a társadalom majd minden szereplője rövidtávon haszonélvezője a plázák előnyeinek, addig mindez hosszútávon a városra drasztikus hatással van. A megváltozott vásárlói szokások következményeképpen az utcákon számos bolt láthatóan küzd a bevétel-hiánnyal, a tradicionális üzletsorok bezárnak, a bevásárlóutcák elnéptelenednek, az üres kirakatokat ellepik a plakátok. A foghíjas üzletsorok elriasztják a vásárlókat és a befektetőket. Ezen változásoknak lett az egyik vesztese a budapesti Nagykörút is.




Városunk kultúrájára is jelentős hatással vannak a gazdasági folyamatok. Míg Magyarországon az alkalmazott és az előadó művészet képes piaci körülmények között is megnyerni a széles nyilvánosság figyelmét, addig a kortárs képzőművészet a kultúra értékelése és befogadása közötti aszinkronitás következtében, továbbra is elszigetelten létezik. A kortárs képzőművészeti galériák, múzeumok és kiállítások látogatói rendre ugyanannak a rendkívül szűk csoportnak a tagjai. Ennek megváltoztatására indult meg egy folyamat, amiben a kulturális élet szereplői új megjelenési formákkal azokat a köztes tereket keresik, melyek mindennapi életünk színterei.



A Körút Fesztivál koncepciója



A KÖRÚT FESZTIVÁL – Kortárs Képzőművészeti Körút egy minden évben ősszel jelentkező kéthetes fesztivál. A projekt keretén belül a Nagykörúton, a nagy forgalmú 4-6 villamos vonala mentén található, üresen álló üzlethelyiségek, kortárs képzőművészeti kiállítóhelyekké változnak. A fesztivál időtartama alatt valamennyi „galériában" a szervezők által felkért kurátorok, hazai és nemzetközi független művészeti csoportok a járókelők számára kiállításokkal, művészeti eseményekkel betekintést nyújtanak a kortárs kepzőművészeti kultúrába. Az üzletek kirakata és belseje olyan köztes terek, amelyek a járókelők figyelmének központjában állnak, s így biztosítják a szándékolatlan találkozást fesztivállal és a művészettel. Az újra-éledő boltokba beköltöző kiállítóhelyek a kereskedelmi áruházláncok mintájára intenzív PR- és reklámtevékenységgel, egységes cégtáblák alatt jelennek meg, hogy nagy feltűnést, visszhangot és felfokozott érdeklődést keltsenek. A Körút Fesztivál keretében a Nagykörút járókelői a kiállítás helyszínei között sétálva kockáról-kockára tekinthetik meg a hazai képregényrajzolók munkáinak válogatását, de a galériák rendes nyitvatartásán túl is minden napra jut néhány különleges esemény, előadás, vetítés, kiállításmegnyitó vagy egyéb művészeti program, melyekről a televízióban és a rádióban, valamint plakátokon, szórólapokon, sajtóhirdetésekben és programfüzetben tájékozódhat a közönség.





A KÖRÚT FESZTIVÁL úgy kíván hozzájárulni Budapest hosszútávú törekvéseihez, hogy a nyilvános tereken megjelenve felkelti a lakosság figyelmét városunk egyik legfőbb útvonalára, nagyban hozzájárulva, hogy a Körút életünk tartalmasabb színhelyévé váljék. Mind e mellett rámutat a kortárs képzőművészet aktuális törekvéseire, melyek más művészeti ágakkal összehasonlítva nehezebben jutnak el a befogadókhoz. A világ nagyvárosainak példáján megfigyelhető tanulságok alapján a KÖRÚT FESZTIVÁL projekt olcsón és hatékonyan kínál lehetőséget a változások generálására, mind a városrendezés mind a hazai kortárs képzőművészet szempontjából. A képzőművészet támogatása úgy válik igazán hatékonnyá, ha élővé tesszük a kommunikációt a társadalom és a képzőművészet között pontosan úgy, ahogyan a Körutat visszakapcsoljuk a város vérkeringésébe. A projekt összhangban van a főváros kulturális téren megfogalmazott törekvéseivel és látványos eszközként szolgálhat, hogy Budapest Európa egyik vezető kulturális világvárosává váljon.

A fesztivál támogatói részesei lehetnek egy hazánkban sosem látott méretű képzőművészeti fesztivál sikerének, amely a széles nyilvánosság számára mutatja be a magaskultúra mindeddig rejtett értékeit.

A KÖRÚT FESZTIVÁL tehát kultúrát ajánl fel fogyasztásra!



Hasonló projectek korábban



Az üresen álló kirakatok képzőművészeti tartalommal történő feltöltésére Budapesten már volt példa. Sárosi Anita és Szörényi Beatrix 1999-ben találtak rá egy használaton kívüli kirakatra, a Moszkva tér közelében a Hattyú utca 10/c számú ház oldalában. 2000 és 2001 között itt egy kiállítás-sorozatot és Internet projektet készítettek az MTA SZTAKI technikai támogatásával. 2001-től 2002-ig a Kirakatot mint önálló non-profit galériát működtették különböző alkotóknak biztosítva így kiállítási lehetőséget.

 




Az előzmények között külföldön olyan példákat is találhatunk, ahol már az üresen álló üzlethelységek időszaki kulturális használata, a város marketing és regenerációs programjának eszközeként jelenik meg. A Lett Kortárs Művészeti Központ szervezésében 2003 őszén Rigában, egy közel három hetes nemzetközi fesztivál zajlott. A programok a főváros külső területeire, annak fizikai, történelmi és társadalmi sajátosságaira fókuszáltak. Több mint 20 művész a helyspecifikus művek mellett olyan alkotásokat is bemutatott, melyek aktivizálták a közönséget. A fesztivál a Re:publica nevet viselte, kapcsolódva a hasonló elnevezésű osztrák „re_public art" hosszútávú programjaihoz.

 




Bécsben
, a Kunsthistorisches Museum tőszomszédságában, azaz a belváros szívében fekvő Gumpendorferstrasse az utóbbi években végbement bécsi városfejlődés vesztese. Az üzleti élet képviselői, a képzőművészek és az építészek összefogásával megvalósult fesztivál, a „Cultural Sidewalk" pontosan erre a problémára adott megfelelő választ. A Gumpendorferstrasse üresen álló üzlethelységeiben, de főként az előttük fekvő járdákon közel 70 képzőművész interakciói, helyspecifikus alkotásai hívták fel a figyelmet az adott terület problémáira, valamint jövőbeli hasznosítási lehetőségeire. A képzőművészeti projektek mellett megjelentek a design- és divatszakma képviselői, valamint nyilvános performanszok, előadások valamint építészeti szimpózium is tarkította a három héten át zajló fesztivált.

 

 




A „Cultural Sidewalk" mellett Bécs több hasonló hatású rendezvénnyel is büszkélkedhetett. Ula Schneider művésznő és a ServiceCenter kifejezetten üresen álló üzlethelységek időszaki hasznosításával foglalkozva, 1999-ben hívta életre a „Soho in Ottakring" című művészeti fesztivált. A fesztivál segítségével Ottakring kerület Brunnenviertel része felkapott és divatos „művésznegyedként" tudta újrapozicionálni magát.

 


A bécsi köztéri képzőművészeti projektek eredményei:

a hasznosítás alternatív lehetőségeinek, perspektíváinak megjelenése
kommunikáció az üzlettulajdonosok és a jövendőbeli bérlők között
a nyilvánosság érdeklődése és a beruházások megindulása
ingatlanok, üzlethelységek és lakások felértékelődése
üzlehelységek sikeres bérbeadása
a helységek és a környék attraktivitásának növekedése
a fesztiválok évenkénti megrendezése hatására intenzívebb eredmények
követhető modell más problematikus kerületek, utcák számára is




A Körút Fesztivál megvalósítása



A jelenleg üresen álló potenciális kiállítóhelyek száma, a jelzett útszakaszokon, melyek közül a Körút Fesztivál első alkalommal 10 boltot vesz bérbe:

Petőfi híd – Mester utca

2

Mester utca – Üllői út

5

Üllői út – Baross utca

2

Baross utca – Rákóczi tér

6

Rákóczi tér – Blaha L. tér

7

Blaha L. tér – Wesselényi utca

2

Wesselényi utca – Király utca

3

Király utca – Oktogon

2

Oktogon – Nyugati pu.

3

Nyugati pu. – Jászai M. tér

5

a lista a pillanatnyi kihasználtságnak megfelelően változik …


Tájékoztatásul itt megtekinthető a Körút Fesztivál előző évi megrendezésében közreműködő kurátorok, művész csoportok és művészeti szervezetek:

  • MÜCSARNOK FŐKURÁTOR - Petrányi Zsolt
  • FKSE - Kerekes Gábor
  • MKE - Maurer Dóra
  • INTERMEDIA - Kovács Tamás, Görög Ferenc, Tábori András
  • HINTS - Bálint Móni, Ilauszky Tamás, Pál Zsuzsanna Rebeka, Szabó Eszter Ágnes, Szövényi Anikó
  • KÖZELÍTÉS - Varga Rita
  • ICA - Kiss Richárd, Zólyom Franciska
  • LUMEN - Orbán Gyuri, Csatlós Judit
  • FOGLALTHÁZ - Várnagy Tibor, Kotun Viktor
  • VIDEO - Eike
  • KOCKÁRÓL-KOCKÁRA, képregénykiálítás a Körúton - Bölöni Kata

...amennyiben részt kíván venni a következő Körút Fesztivál megrendezésében, kérjük jelezze: lendvaiadam@gmail.com...